Ugyan már, gondolják sokan: nem mindegy? A
C-vitamin mesterséges szintézise már legalább
ötven éve megoldott, minek nekünk a drágább természetes
kivonat?
A c vitamin egy olyan
esszenciális tápanyag az ember számára, melyet nem képes
előállítani, tehát kívülről kell bevinni. A c
vitamin hiánya nagyon súlyos betegségek kialakulásához
vezethet, mivel a c vitaminnak számos olyan
funkciója van, mely elengedhetetlen az egészséges szervezet
működésének fenntartásához.
Az ősi kínai medicina ismert szerepelője, a
Cordyceps sinensis, azaz a kínai
hernyógomba laboratóriumi kísérletekben csökkentette a
rákos daganatok növekedését.
Amit ma a Cordyceps gombáról
és annak hatásmechanizmusáról tudunk (pl. rákos daganatok
esetében), annak legnagyobb részét dr. Georges Halpern orvosnak, a
Hong Kong-i Egyetem nyugalmazott professzorának köszönhetjük, aki
számos könyvet írt a Cordyceps
gombáról.
A Cordyceps (cordyceps
sinensis) vagy más néven a kínai hernyógombafélék népes családja
(kb. 400 tag) kiemelt gyógyászati jelentőséggel bír.
A bokrosgomba kivonat (Grifola frondosa)
Japán szerzők szerint az előrehaladott tüdőrákos
betegek 62,5%-ban számottevő tumormassza csökkenést és
állapot javulást eredményezett. Ennek következtében Japánban ennek
a gyógygombának a kivonatát Krestin néven gyógyszerként is
törzskönyvezték, és azóta is alkalmazzák. Hatása elsősorban abban
nyilvánul meg, hogy az immunrendszer tumorsejteket
pusztító hatékonyságát fokozza, tehát nem
daganatsejt osztódás gátló hatásról van elsősorban
szó.
A béta glükán (1-3/1-6 béta
glükán) egy speciális szénhidrát komplex, mely bizonyos
gombákban nagyobb mennyiségben megtalálható (pl.
Maitake gomba). A béta glükánokat
a kutatók évek óta nagyon alaposan vizsgálják, mivel a béta
glükán közismerten jótékony hatással van az
immunrendszerre. Korábbi tanulmányomban (1000 kutatás eredménye)
részletesen írtam arról, hogy az 1000 korábban elvégzett kutatás
eredménye azt mutatta, hogy a béta glükán
rendkívül jó immunrendszer erősítő és a
ráksejtekkel szemben pusztító hatással
rendelkezik.
A Ganoderma lucidum
gyógygomba részletes bemutatását és jótékony hatásainak
ismertetését korábbi tanulmányaimban olvashatják
(Ganoderma tanulmányok). Egy lényeges dolgot
azonban szeretnék ezekből kiemelni.
A ganoderma lucidum
(pecsétviaszgomba) gyógygomba jótékony hatása
májgyulladásban külföldi tanulmányok alapján.
A ganoderma gyógygomba
adaptogén tulajdonságai különböző betegségekben.
Pecsétviaszgomba, reishi,
lingzhi, lakkostapló. Sok néven illetik világszerte a
Ganoderma lucidum gyógygombát, mely a világ számos
területén előfordul.
A vashiány, mint betegség, és a
gyógygombák (pl. ganoderma
lucidum - pecsétviaszgomba) jótékony
tulajdonságai.
Az immunrendszer normálistól eltérő működése
számtalan betegség forrása lehet. Nézzük meg, milyen hatással
lehetnek bizonyos gyógygombák (pl.
ganoderma lucidum - pecsétviaszgomba,
maitake, stb.) erre az állapotra.
Már a hetvenes években végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a
nagy mennyiségű C-vitamin segíthet a rosszindulatú daganatok
gyógyításában. Eddig azonban nem sikerült ezt a tényt megerősíteni
a későbbi vizsgálatok során. A mostani kísérlet alkalmával azt
vizsgálták, hogyan hatnak a laboratóriumban termelt rákos sejtekre
különböző C-vitamin dózisok.
A vitamint egy órán át adagolták tíz különféle rosszindulatú
daganatos és egészséges sejtek belsejébe. Kiderült, hogy a vitamin
kizárólag nagy mennyiségben volt képes megsemmisíteni a rákos
sejteket. A szükséges mennyiséget az emberi szervezetbe csak
intravénás adagolással lehet elérni. Az egészséges sejtekre viszont
a mennyiségtől függetlenül a szer nem hatott. A tudósoknak sikerült
feltárni a C-vitamin daganat elleni hatásának a mechanizmusát.
Azt magyarázzák, hogy a vitamin kedvez a toxikus hidrogén-peroxid
molekulák létrehozásában a beteg sejtek külső környezetében. A
legfrissebb felfedezés arra mutat, hogy a C-vitamin nem csak a
daganatos betegek gyógyításában, hanem a gyulladásos betegségek
elleni küzdelemben is új módszer lehet, mivel a hidrogén peroxid
nem csak a rákos sejteket, hanem mikrobákat is hatékonyan számolja
fel.
Hónapok óta az egészségügy szétzilálásától hangos az emberek
gyógyításra fölesküdött orvosok és gyógyszerészek társasága,
valamint az ő munkájukat segítő asszisztencia. Soha nem tapasztalt
érzéketlenséggel, "reform" álnéven pénzbeszedési akciót indított a
Gyurcsány-kormány az oktatás, az egészségügy, az energiaárak, a
közlekedés, az adózás és minden egyéb területen. Miközben folyik az
eddig úgy-ahogy, de működő egészségügyi intézmények szétverése,
"megemlékeztek" a rákbetegek világnapjáról. Régóta ismert jelenség,
hogy azoknak az eseményeknek, embereknek, embercsoportoknak
neveznek ki egy-egy napot az évben, akikkel egyébként keveset
foglalkoznak. Egyfajta lelkiismeret-furdalás indította el ezt a
mozgalmat, a különböző országok és világszervezetek úgy érzik, hogy
adósak ezeken a területeken. Az emléknappal fölhívják a figyelmet a
kérdés fontosságára. A betegek világnapja február 13-a. Azért
került erre a napra a megemlékezés, mert a franciaországi
Lourdes-ban 1858. február 11-én jelent meg Szűz Mária a fiatal
Bernadett pásztorlánynak, majd február 15-én a jelenés helyén
csodatevő forrás fakadt. Ezt a dátumot előzi meg a lepra elleni
harc világnapja január utolsó vasárnapján és a rákbetegek
világnapja február 4-én. Minden nyomorúság közül az egyik legtöbb
áldozatot szedő kór a rosszindulatú daganat. A magyar népesség
egészségügyi helyzete egyébként sem nevezhető jónak, de a rák
okozta elhalálozásban világviszonylatban is az első helyen állunk.
A Rákellenes Liga február 3-án - szombaton - tartott
ismeretterjesztő előadásokat, különböző onkológiai szűréseket annak
érdekében, hogy a résztvevőket felvilágosítsák a betegség
megelőzésének és leküzdésének módjáról, ugyanakkor felhívják a
figyelmet a daganatos megbetegedések egyik fontos "társutasára", a
vérszegénységre és következményére, a fáradtságra. Az emberi
szervezetben léteznek hajlamosító tényezők - ezt különösen a gének
feltérképezése óta bizonyította az orvostudomány -, de legalább
ilyen szerepe van a kór kialakulásában az életmódnak. A rák
gyógyítása azért is nehéz, mert több száz féle betegséget fed.
Akkor alakul ki, amikor a sejtek osztódásában valami zavar
következik be, és a sejtek megállás nélküli szaporodásba kezdenek
olyan sejthalmazokat alakítva ki - ez a daganat (tumor) -, amelyre
a szervezetnek nincs szüksége. Az emberi szervezetben naponta
keletkeznek olyan rendellenes sejtek, amelyekből elvileg
kialakulhatna daganat, de az egészséges szervezet ezeket a sejteket
elpusztítja. Ha az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengül,
a sejtek "kibújnak" az ellenőrzés alól, és máris kialakulhat egy
tumor. 1920-ban hazánkban 5400-an haltak meg daganatos betegségben,
2004-ben pedig már hatszor annyit, több mint 33 ezer embert
veszített el az ország. Nem vitás, hogy valami oka van annak, hogy
az orvostudomány rohamos fejlődése ellenére ennyire megnőtt a
rákbetegek halálozási aránya. Mi lehet az oka, hogy ennyire megnőtt
a rákbetegek száma az utóbbi évtizedekben? Elsősorban az életmód és
a környezetszennyezés rovására írható a sok beteg ember. Ebből az
is következik, hogy lényegében mi magunk okozzuk saját
megbetegedésünket, leszámítva a fentebb említett hajlamot, amely
lehet genetikus indíttatású is. Az életmód megváltoztatása
elhatározás kérdése, mert a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az
alkohol, a kábítószer, a dohányzás, az elektromágneses sugarakat
kibocsátó eszközök túlzott használata, a bizonytalan eredetű
élelmek fogyasztása mind a rizikófaktorok közé tartoznak. Nem
kevésbé bűnös ebben a világon kialakult profitéhség, amelynek
következtében semmi sem számít, az emberélet sem, csak a pénz. Az
élelmiszergyárak olyan termékeket dobnak piacra, amelyek a szemnek
csalogatóak, de köszönő viszonyban sincsenek a természetes
táplálékokkal. Tele vannak nyomva olyan adalékanyagokkal,
amelyeknek hatásáról senki sem győződött meg. A vegyszerek túlzott
használata - permetezés, műtrágyázás, rovarirtás - következtében
szervezetünk tele van olyan anyagokkal, amelyekről már
bebizonyosodott, hogy rákkeltők. Az utóbbi évek talán legfontosabb
fejleménye, hogy egyre célzottabban ható gyógyszerek jelennek meg,
illetve vannak fejlesztés alatt. Mind a biológiai, mind a kémiai
rákterápiában olyan módszerek állnak az orvosok rendelkezésére,
amelyek hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezelést
tesznek lehetővé. A célzott daganatterápiával új korszak kezdődött
az onkológiában. Az évtizedeken át bevált kemoterápia kezd
kiegészülni olyan új gyógyszerekkel, amelyek sokkal inkább
nevezhetők daganatellenes szereknek. A klasszikus kemoterápiában
alkalmazott szerek az egészséges sejteket is károsítják, ezért nem
lehet olyan dózisban használni azokat, amitől a daganatsejtek
elpusztulnának, mert a normális szövetek eközben hamarabb
tönkremennek. Ezért olyan gyógyszerekre van szükség, amelyek
szelektíven hatnak. Az első ilyen szer húsz éve megjelent, bizonyos
emlőrák kezelésére használják. A célzott terápiás szereket
"intelligens gyógyszernek" - smart drognak - is nevezik. A célzott
gyógyszerek a daganatsejtek olyan genetikai sajátosságait
használják ki, amelyek a normális sejtekben nincsenek jelen. Ezért
nem lehet mindenkinek és minden daganatra alkalmazni a szelektív
gyógyszereket, csak akkor, ha előbb elvégeztek a betegnél egy
molekuláris diagnosztikát. Így kiderül, hogy a kérdéses daganatban
szerepel-e az a célpont, amire a szer szelektíven hat. Az új
gyógyszerek között olyanok is megjelentek, amelyek már nem a
daganatsejtet célozzák meg, hanem a daganatot ellátó ereket. Ilyen
esetben a kezelést ki kell egészíteni a daganatsejteket elpusztító
kemoterápiával vagy sugárkezeléssel. Aki időt nyer, életet nyer. A
méhnyakrák és az
allergia hazánkban
leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, és évenként több
mint 1000 új beteget fedeznek föl. Évente mintegy 500 beteget
veszítünk el, ezért rendkívül fontos a korai és pontos diagnózis,
valamint az időben elkezdett kezelés. Méhnyakrák akkor alakul ki,
amikor a méhnyak sejtjei szabálytalan osztódásba kezdenek. A
kialakuló daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra,
valamint áttétet képezhet a gerincben és a tüdőben. Lassan
fejlődik, tünetei már elég előrehaladott stádiumban jelentkeznek.
Ezért évente szükséges rákszűrésre menni már a 18. évtől, illetve a
nemi élet megkezdésétől. Mik a méhnyakrák kialakulásának kockázati
tényezői? Messze a legjelentősebb a humán (emberi)
papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség. A szexuális úton terjedő
HPV mintegy 75 féle vírust magába foglaló család, s közülük 20-ról
tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. Fontos azt is
tudni, hogy nem minden HPV-fertőzött nőben alakul ki a rák, de az
összes méhnyakrákos eset 82 százalékában megtalálható a vírus
valamelyik változata. A közelmúltban egy magyar cég, a GenoID kapta
meg az egyik legismertebb piacelemző és tanácsadó cég
termékinnovációs díját. Az elismerést a molekuláris diagnosztika
területén elért eredménnyel érdemelte ki a hazai kutatócsoport. A
teljesítmény azért is kiemelkedő, mert először ítélték oda a díjat
kelet-közép-európai országnak. A díjazott világszabadalom egy
úgynevezett "valós-idejű" vírusteszt, amely mindössze három óra
alatt képes kimutatni a HPV-vírusfertőzést. A vírus hámsérülések
útján bejut a hám legalsó rétegeiben található bazális sejtekhez,
és azokban folyamatosan szaporodik. A daganat fejlődése úgy indul
meg, hogy a HPV megakadályozza, hogy a sejtek elhaljanak. Egy idő
után az elhalni nem képes rákos sejtek teljesen kitöltik a felszíni
hámréteget, majd a "mélyebb" szövetek felé növekszenek tovább. A
daganat hosszú fejlődési ciklusának köszönhetően 100 százalékban
gyógyítható, ezért létfontosságú a HPV-vírus jelenlétének mielőbbi
kimutatása. A GenoID nevű cég által kifejlesztett módszer lényege,
hogy először a minta hámsejtjeiből kivonják a DNS-t, amely
tartalmazza a vírus örökítőanyagát is, amennyiben a sejt fertőzött
volt. Ezután a DNS-mintát felszaporítják, mert a HPV-vírus nem
tenyészthető. A folyamatot egy "riportermolekula" figyeli, és
fluoreszcens fényt bocsát ki, amennyiben érzékeli a virális eredetű
DNS-t. Más szín jelzi a magas és más az alacsony kockázati típusú
HPV okozta a fertőzést. A vizsgálat a GenoID laboratóriumában
szakorvosokon keresztül hozzáférhető és a HPV 51 genotípusának
kimutatására alkalmas. A teszt térítésmentes elvégzéséhez
előfeltétel, hogy a méhnyakrákszűrés során elvégzett hagyományos
citológiai vizsgálattal eltérést fedezzenek fel (vagyis két
pozitív, P3-as jelölésű citológiai leletre van szükség). A
citológiai leletektől függetlenül - optimálisan a
méhnyakrákszűréssel egyidőben - azonban bárki kérheti a
vizsgálatot, négyezer forintos áron. Már Magyarországon is
forgalomba került a méhnyakrák elleni első vakcina is, mely a
klinikai próbák szerint majdnem 100 százalékos védelmet nyújt.
Érdekes képet kapunk, ha megvizsgáljuk a rákos betegek egyéves
túlélési esélyeit az egyes országokban.
Tovább »
Címkék: rák-elleni-gyógyszerek-gyógyszerárak
- 2010-10-21 11:11:01
- (hozzászólások: 0)
